Geotermikus energia
Geotermikus energiát hőszivattyú használatával alacsonyabb, közvetlenül nem használható hőfokú energia magasabb hőfokra emelésével alkalmazhatjuk. A hőszivattyú a hűtőgéphez hasonló elven működik. Eltérést csak a fordított hasznosítás és a hőfokhatárok mutatnak. A hőszivattyú kompresszorának üzemeltetéséhez villamos energia használata szükséges. A hőforrás általában víz vagy levegő. Amennyiben a hőszivattyú energiaellátását szintén megújuló energiaforrások táplálják, úgy teljes mértékben környezetkímélő megoldáshoz jutunk.
A gyakorlatban alkalmazott megoldások során egyrészt a függőlegesen kialakított talajszondák használatával vagy a vízszintesen fektetett hőgyűjtő csövek által érik el azt a közeget, amelyből a hőszivattyú magasabb hőfokszintet állít elő.
A gép hatásfokától függően egységnyi befektetett villamos energiából több egységnyi hőenergia hasznosítható. A fűtési cél mellett a nyári klímatizáláshoz szintén alkalmazható a hőszivattyú. Minél nagyobb az átalakítás hatásfoka, annál célszerűbb alkalmazni a hőszivattyús hőellátást. A hőszivattyús fűtés gazdaságossága akkor lehet ideális, ha a beépített berendezés által a rendszer össz. hatásfoka magasabb, mint az annak üzemeltetéséhez szükséges energia (általában villamos energia) és a gázenergia vagy más fűtésre fordított energia fajlagos költségének egymáshoz viszonyított aránya. Mielőtt egy épület fűtési rendszerének kialakításában döntés születik, érdemes összehasonlítani a különböző lehetőségek bekerülési és a későbbi üzemelteltetés várható költségeit is. Sok esetben az üzemeltető céljai között szerepel, hogy függetlenné váljon az árváltozásoktól vagy környezetkímélő módon megújuló energiával lássa el a fűtési igényeit is. Amennyiben a hőszivattyús fűtési rendszer villamos energia igényét nap vagy szél energiából szeretnénk biztosítani, a hőszivattyú és a fűtendő épület paramétereit pontosan meg kell adjuk. Az így kialakított rendszer, amely már leginkább csak a természeti erőforrásokra alapoz, tartalmazza mindazon berendezések járulékos költségeit is, amely az energiaellátás célját szolgálja.