Mit jelent a felületfűtés -hűtés fogalom?
A felületfűtés -hűtés elnevezés azt fejezi ki, hogy az épületen belül szinte bármilyen felülettel meg lehet oldani a fűtési és hűtési feladatokat. Az, hogy a kifejezésben nem szerepel a „sugárzó” szó, az egyáltalán nem baj, sőt nem is lenne helyes és pontos, hiszen legfeljebb sugárzó jellegről lehet beszélni, az egyes felületek elhelyezésétől és az üzemelési paraméterektől függően különböző arányú konvektív hőleadás, illetve hőelvonás is kialakul. (1. ábra) 1. ábra
Fűtő berendezések sugárzási és konvektív hőleadási aránya
A felületfűtő -hűtő rendszerben szivattyú által keringtetett víz télen fűt, nyáron hűt. A csővezeték hálózat egyben fűtési hőleadó, illetve hűtési hőelvonó felület is. Az egyes fűtő-hűtő regiszterek párhuzamosan csatlakoznak az osztó-gyűjtő vezetékekre.
Magyarországon kb. az 1980-as évek elején kezdett el nagyobb számban elterjedni, megszokottá, elfogadottá válni a padlófűtés.
A korszerű felületfűtő -hűtő rendszerek elterjedése elsősorban a nyugat-európai kutatások eredményeinek köszönhető, amelyek a régi elveket korszerű anyagokkal, szerelési megoldásokkal, a hidraulikai beszabályozás ésa korszerű szabályozás megoldásával az energiatakarékos üzemeltetést jó hőérzet biztosításával oldották meg.
Az alacsony hőmérsékletű, de nagy fűtőfelülettel a lehető legegyenletesebb hőérzeti eloszlás biztosítható.
2. ábra
REHAU falfűtés – a helyiségek teljes fűtésére
Mióta beszélhetünk a korszerű felületfűtésekről és miért?
Az első olajválság után, ha nem is azonnal, de nálunk is jelentkezett az a törekvés, hogy az épületek hőtechnikai tulajdonságait javítani kell.
Az épületszerkezetekre vonatkozó „U” (régebben „k”) hőátbocsátási tényezők változása a 3. táblázatban látható. Ezek az értékek – és velük együtt az épületek energia felhasználása - az energiatakarékosság érdekében várhatóan még tovább javulnak.
3. táblázat
„U” hőátbocsátási tényezők és fajlagos energia értékek változása
Az energiaárak eddigi és még várható további emelkedése rákényszeríti az építtetőket arra, hogy a beépítésre kerülő épületszerkezetek (külső fal, padló, nyílászárók, tető) hőtechnikai tulajdonságait a lehető legjobbra válasszák. Ezáltal a téli hőszükséglet jelentősen csökken, amit a felületfűtő rendszerrel szinte minden esetben ki lehet elégíteni.
A jelentősen lecsökkenő fűtési hőigény pótlása többnyire megoldható a külső fal belső felületén, a vakolaton belül elhelyezett alacsony hőmérsékletű fűtővízzel megtáplált 10-12 mm külső átmérőjű fűtő regiszterekkel. Nem elegendő külső falfelület esetén a rendelkezésre álló padlót, mennyezetet, tetőtéri ferde síkot, belső falat és bármilyen egyéb épületszerkezeti felületet igénybe lehet venni, ezáltal konvektív hőleadók alkalmazására a legtöbb esetben nincs szükség.
Radiátoros rendszer esetén az épületek felújításánál az építtetői szándék esetén sem lehet elképzelni a belső hőszigetelést. Ebben az esetben szóba kerülhet - csak megtervezett módon - a belső hőszigetelés és a falfűtés együttes alkalmazása az épületszerkezet állékonyságának romlása nélkül.
Penészesedés megszüntetésére is alkalmas a felületfűtő rendszer, amivel ugyan az okok nem szüntethetők meg, de a felület fűtésével megakadályozható a penészesedés és ezzel az épületszerkezetek állékonyságának romlása.
Helyiségenkénti szabályozás
A korszerű felületfűtő -hűtő rendszereknél ugyanúgy megoldható a helyiségen belüli - jelentős energia-megtakarítást biztosító - téli-nyári önálló helyiséghőmérséklet szabályozás, mint például radiátorok alkalmazása esetén a már megszokott hőfokszabályozó fejjel ellátott radiátorszeleppel.
Technikailag a különbség az, hogy radiátorszelep esetében általában a szerelvényen belül van az érzékelés és a beavatkozás is, a felületfűtés -hűtésnél az érzékelő a helyiségben, a beavatkozó az osztónál van.
A termosztátok üzemmód váltása építtetői igény szerint történhet kézzel vagy automatikusan, akár épület felügyeleti rendszerrel is.
Porterhelés
A helyiségen belüli levegő porrészecske-tartalma rendkívül változó, mennyisége erősen függ az épület földrajzi elhelyezkedésétől, a környezeti porterheléstől, az időjárási viszonyoktól (főként a széltől és az esőtől), valamint természetesen a portalanítás gyakoriságától és módjától is.
A felületfűtő -hűtő rendszerrel a fenti tényezőktől függően kialakuló por mennyiségét nem tudjuk csökkenteni, de a szálló por okozta terhelés lényegesen kisebb, mint konvekciós fűtés esetén, ezáltal alkalmazásával – az egészségügyi létesítményekben különösen - az erre érzékeny emberek számára jobb életlehetőség teremthető.
A konvektív fűtő- és hűtőberendezések apró, tagolt részeiben megtapadó por eltávolítása szinte lehetetlen. A fal- és mennyezetfűtésnél és -hűtésnél lényegesen kisebb a por vándorlása.
A por mennyiségének csökkentéséről mindenképpen gondoskodni kell.
A felületfűtő rendszerek előnyei a konvektív hőleadókkal szemben, amelyek egészségügyi létesítményekben különösen fontosak:
- magas termikus komfortérzet, mert az ember és a helyiséget határoló felületek között sugárzási egyensúly alakul ki
- a nagy felületű külső nyílászárók hideg hatását jelentősen csökkenteni lehet
- a helyiségen belül a hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb, mint a konvektív hőleadóknál
- a helyiséghőmérséklet függőleges irányban egyenletesebb
- a konvektív hőleadókkal történő fűtéssel elért komfortérzet már 1-3 Kelvin fokkalalacsonyabb helyiséghőmérsékletnél kialakul
- az alacsonyabb helyiséghőmérséklet miatt az emberek frissebbnek érzik magukat
- az alacsonyabb helyiséghőmérsékletből adódóan a téli hideg időben a száraz levegő relatív nedvességtartalma nő, a belső légállapot azonos abszolút nedvességtartalma esetén a konvektív fűtőrendszerekhez képest 1oC-onként kb. 3%-kal
- környezetbarát, mert az alacsony előremenő vízhőmérséklet alkalmazása miatt nagyon jól kombinálhatók az alacsony hőmérsékletű kazánokkal, a kondenzációs kazánokkal, a hőszivattyúkkal vagy a napkollektorokkal
- az alacsony konvektív hőleadási hányad miatt csak kismértékű légáramlás alakul ki, ami nem keveri fel a port, csökkentve az allergiát okozó porterhelést
- az alacsony felületi hőmérséklet miatt nem alakul ki a porpörkölődés, ezért megkíméli a légutakat – nem csak az allergiában szenvedőkét
- az alacsony felületi hőmérséklet és a konvekció csökkenése miatt nincsenek porcsíkok
- a tagolt felületű konvektív hőleadókkal szemben csökken a takarítási igény
- általában nincs szükség kiegészítő radiátorokra, a felhasználó szabadon rendezheti be a helyiségeket
- látható fűtőtest nélküli, optikailag igényes helyiségek
- nem foglal el külön helyet a helyiségből
- csökkenti a sérülésveszélyt az óvodákban, iskolákban, kórházakban vagy az öregek otthonában
- a láthatatlan regiszter csövek hőfóliával vagy műszerrel kimutathatók (4. ábra)
4. ábra
A csövek helyének megkeresése termofólia segítségével
- minden épületszerkezeti felületet figyelembe lehet venni az alkalmazásánál
- a bútorozás a padlóban és a külső falon alkalmazott rendszer esetén csekély mértékben, a mennyezeten és a ferde felületeken alkalmazva pedig egyáltalán nem okoz problémát
- fal- és mennyezet fűtés -hűtésnél lehetőség van a helyszínen szerelt regisztereken kívül előre gyártott gipsz-szálerősítéses, regiszter csöveket tartalmazó panelek alkalmazására is, ekkor nincs szükség vakolásra
- megszüntethető vagy megelőzhető az épületszerkezetek penészesedése
- ahol nem lehet megoldani az épület utólagos külső hőszigetelését, ott lehetőség van
- megtervezett módon - belső hőszigetelés és a falfűtés alkalmazására
- energiatakarékos üzemeltetés
A felülethűtő rendszerek előnyei a klasszikus klímaberendezésekkel (Fan-coil, split) szemben:
- magas termikus komfortérzet, mert az ember és a hűtő felület közötti energiacsere nagy felületen és főleg sugárzás útján megy végbe
- a klímaberendezésekkel azonos komfortérzet 1-2 oC-kal magasabb helyiséghőmérsékletnél már kialakul, ezért energiatakarékos
- a levegőt nem szárítja. A frisslevegő ellátás miatt az egyébként is szükséges kora reggeli és késő esti szellőzéssel a relatív nedvességtartalom a normális értékek között tartható,napközben nem alakul ki a levegő túl párásítása. A split és FC készülékekkel hűtés esetén előforduló túlszárítás a felülethűtésnél nem történhet meg.
- nincs huzathatás, ami a hidegen befújt levegőből adódik
- nem jön létre az alacsony levegő hőmérséklet és a nagy légsebesség által okozott létrejövő Sick-Building hatás
- nem jöhet létre a gombák és mikrobák által okozott legionella betegség
- a helyiségen belül nincsenek mechanikus szerkezetek, így teljesen zajtalan
- nincs a váltakozóan előforduló huzat- és zajhatásból adódó hő- és közérzeti probléma
- a helyiségen belül a hőérzet megoszlása sokkal egyenletesebb
- a helyiséglevegő hőmérséklete függőleges irányban sokkal egyenletesebb
- nincs a helyiségen belül meghibásodásra hajlamos gépi berendezés, ezért elmarad azok karbantartása, a szűrők tisztítása, a rendszer élettartama megnő
- nem kell cseppvízelvezető rendszert kialakítani
- az alacsony légmozgás miatt nincs porterhelés
- egészséges, mert a kánikulában a helyiségbe lépő embert nem éri hirtelen kellemetlen hideghatás, és amikor kilép a hűtött helyiségből a szabadba, nem éri hirtelen kellemetlen hőhatás
- energiatakarékos, mert nincs kondenzáció, ezért nincs különbség a teljes és az érezhető hűtőteljesítmény között
- nincsenek a helyiségekben látható beltéri- és kültéri egységek, ezért optikailag igényes épületek és helyiségek alakíthatók ki
- környezetbarát, mert jól kombinálható hőszivattyúval vagy passzív hűtési megoldásokkal
- igényes megoldásként lehetőség van négycsöves fűtő-hűtő elosztó hálózat kialakítására
A közös felületfűtő -hűtő rendszerek további előnyei a klasszikus klíma fűtő-hűtő berendezésekkel szemben:
- nem kell külön fűtő- és hűtőrendszert kialakítani, a fűtésre alkalmazott csőregiszterek hűtésre is felhasználhatók, ami a beruházási költséget kedvezőbbé teszi
- padló feletti Fan-coil vagy hőszivattyús split berendezéssel történő fűtés esetén a felszálló meleg levegő miatt megfelelő fűtéskor (bár itt is jelentősen túlfűti a mennyezet alatti teret), de nem kedvező hűtéskor. Mennyezet alatti Fan-coil vagy splitesetén a leszálló hideg levegő miatt megfelelő hűtéskor, de nem kedvező fűtéskor és a frisslevegő ellátás lehozatalára. Felületfűtés -hűtés esetén ez egyenletes.
A felületfűtés -hűtés fenti számos előnye mellett elhanyagolható – az egyébként az előnyéből adódó - kötöttség (és nem hátrány), hogy a bútorozást figyelembe kell venni és az igény szerinti utólagos fúrás előtt ki kell mutatni az épületszerkezetben lévő csöveket.
|
||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ha süt a padló! Mi is ilyenkor a teendő? |